... Odakuporodtam mellé a padkára, a hóna alá fúrtam a fejemet, és néztem, hogy mozog a szája:
- Ö-rül-je-tek-és-vi-gad-ja-tok-mert-a -ti-ju-tal-matok-bő-sé-ges-meny-nyek -ben.
A voces paginarum hamar elaltatott. Mikor fölébredtem, még mindig ott ültünk a padkán, az óltetőről besütött a frissen esett hó, a félhomályban is ki bírtam venni a szülém arcát. Most már lecsukott szem... |